A nejlonpalacsinta sztori

Tudtad, hogy a nejlonpalacsinták nem mennek katonának.

Mert én speciel nem tudtam.

De az a tény, hogy a nejlonpalacsinták mit csinálnak, vagy mit nem csinálnak. egyáltalán nem lényeges.

Sokkal lényegesebb, hogy TE mit csinálsz.

Mit csinálsz például akkor, ha hasogat, fáj, bök szúr, éget?

Rohansz a gyógyszerek tárába és bekapkodod a „roppant egészséges” pirulákat és azzal nyugtatod

magad, hogy majdcsak jobb lesz, (persze nem lesz az), vagy végre a tettek hímes mezejére lépsz és

teszel magadért?

Teszel az egészségedért. Teszel az emberhez méltó életedért.

És megmozdulsz végre!

Szóval lépj végre a tettek hímes mezejére, hogy a fájdalommentesség ne legyen luxus. Mert bizony az. Nem kínálják csillogó aranytálcán. Meg kell dolgoznod érte. Oh, milyen édes megdolgozás ez.

Szerintem igazam van, ha azt állítom:

• Ha fáj valamid, bármit megtennél, hogy elmúljon.
• Ahogy öregszel, úgy viselsz el egyre több nyavalyát, amit nem kellene elviselned.

Visszasírod a régi szép időket, amikor könnyű pillangóként repkedtél virágról virágra, most pedig hasogat a hátad, leszakad a derekad és még a cipőfűződet sem tudod bekötni. Oh, keserédes nyomorúság. Aztán jön a közhely: ez van, ezt kell szeretni.

Hát nem!!!!

Mindeközben nyugtázod, hogy a fájdalommentesség a fiatalok luxusa

Hát nem!!!!

Légy Te is évről-évre fiatalabb, hogy elkerüld a kor előrehaladtával rád leselkedő szörnyeket, a betegséget és balesetet.

Élj fájdalom nélkül! Ehhez pedig egyetlen út vezet, a mozgás útja.

Rajtunk biztosan nem múlik. Tehát légy életedet főszereplője, vedd a kezedbe az irányítást, emelkedj fel és tedd a jobb lábad után a balt, így biztosan eljutsz hozzánk.